ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG közgyűlése Alsódobsza, Vadászház, 2010. szeptember 10. HARANGODVIDÉK MÚLTJA URBÁN Béla előadása

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Zempléni Település Szövetség Közgyűlésének minden résztvevőjét, és köszönöm a megtisztelő felkérést ,amely arra irányult,hogy bemutassam a Harangod vidék múltját, és itt a nyugati peremen fekvő, egymással a történelem folyamán szorosan összetartozó négy település vázlatos történetét. Engedjék meg , hogy bemutatkozzam, és egyben némi szabadkozással kezdjem ezt az előadást. Nevem Urbán Béla, Újcsanáloson élek, s talán elmondhatom magamról, hogy tősgyökeres harangod-vidéki ember vagyok, mivel őseim is hosszú évszázadokra visszatekintve ezen a vidéken éltek Megyaszón, és én magam is eddigi életem felét 26 évet Megyaszón éltem, míg másik felét házasságom után Újcsanáloson. Ami a szabadkozást illeti: sem helytörténész, sem pedagógus, sem néprajzkutató nem vagyok, az optikai szakmában dolgozom immáron 33 éve. Csupán az amatőrök lelkesedésével kutatom a letűnt idők történéseit, egyfajta emberi kíváncsiság motivál abban, hogy ismerjem ennek a tájegységnek, településemnek illetve a környező településeknek a történetét. Ezért ne várjon tőlem a tisztelt hallgatóság tudományos igényű, a monográfiák a helytörténeti leírások szigorú szabályait követő előadást. A meghívóban megjelölt címet is szeretném némileg módosítani : a Harangod vidék múltja és jelene címből hadd ragadjam ki magamnak csak a múltat. A jelenről, az itt élő emberek közérzetéről, kilátásairól, hangulatáról, jövőképéről, a harangodi települések élhetőségéről azt hiszem nem én vagyok illetékes beszélni. Előadásomat három részre osztottam, először a történelmi Zemplén vármegyéről mondanék néhány szót, majd tájegységéről a Harangod vidékről, s végül a Harangod vidék nyugati , északnyugati peremén elhelyezkedő települések, elsősorban Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva és lakóhelyem Újcsanálos történetéből ragadnék ki néhány fontosabb, figyelemre méltóbb részletet.. Kezemben tartom a történelmi Zemplén vármegye térképét. Zemplén vármegye a z egykori Nagy Magyarország északkeleti részén az Eperjes Tokaji hegység észak- déli tengelye mentén, attól keletre fekszik, furcsa hosszan elnyúló alakzatot öltve. Északon egy szélesebb sáv kelet felé, délen pedig egy elkeskenyedő rész délnyugat felé nyúlik ki. Némi elfogultsággal és túlzással az olasz csizmaformához is hasonlíthatnánk, ha azt valamennyire összezsugorítanánk. Az északi terület zordabb hegyvidéki részét folyóvölgyek szabdalják, délebbre a hegyvidék és a síkság találkozásánál fekszik a bortermő Hegyalja és részben a Hegyköz, ettől délebbre pedig már az Alföld kistájai alkotnak benyúló öblöket, mint a Bodrogköz, Taktaköz, és Harangod. Zemplén vármegye valamikor a politikatörténetben és az egyháztörténetben is fontos szerepet játszott. A török uralom alatt a három részre szakadt országban Zemplén éppen a hármas ütközőzónában feküdt A Habsburg ház uralma alatt álló Magyar Királyság része volt, de a hódoltság felől a törökök betörése is folyamatosan veszélyeztette. Az Erdélyi fejedelemség pedig terjeszkedése célpontjának, a Habsburgok elleni felvonulási területnek tekintette. A korai leírások például a Harangod vidékét, és többek között az egymáshoz közel lévő három falut Csanálost, Hoportyot a mai Sóstófalvát, Kis Dobszát a mai Alsódobszát és a mezőváros Megyaszót a hadak útjában lévő települések között emlegették. Ez az itt élő embereknek a harcok idején folyamatos félelmet, kiszolgáltatottságot, nélkülözést, szenvedést jelentett. A sors kegyetlensége folytán ez nemcsak a középkori háborúk folyamán volt így , hanem az újkor nagy háborújában, a II. világháborúban is. Egyháztörténeti szempontból talán elégséges meg említenem Zemplén szerepét a reformáció szempontjából. Sárospatak a reformáció zászlóvivője volt Debrecen mellett az egész akkori Magyarországon. Az akkori Zemplén felső része a Felvidék főként az evangélikus vallásgyakorlás elterjedésében, míg Sátoraljaújhelytől lefelé Szerencs, és alsózemplén főként a református hit tanainak hirdetésében járt élen. Ez természetesen függött az akkori nemesség hitbeli beállítottságától is. A Trianoni békediktátum jelentősen megváltoztatta a megye politikai és földrajzi határait. A megye több mint 2/3-ad részét az akkori Csehszlovákiához csatolták 1920 június 4-én. Azt is mondhatjuk, hogy ez a vérlázító döntés Magyarországon a történelmi Zemplént sújtotta leginkább, hiszen 6282 km2 területből mindössze 1775 km2-t hagytak a mai Magyarország területén. Még olyan színmagyar tájegységet is ketté szeltek mint a Bodrogköz. Gondosan ügyeltek arra is, hogy a megyeszékhely Sátoraljaújhely se maradjon egyben, és vasút állomását, mely jelentős kereskedelmi gócpont volt, határállomássá silányítsák. A II. világháború után következő időszakban aztán egyesítették Borsod és Abaúj megyékkel, mely egyesülésből sem Abaúj, sem Zemplén megye sokat nem profitált, maradtak a túliparosított Miskolc központú Borsod árnyékában. A szocializmus időszaka Zemplén számára szinte csak visszafejlődést eredményezett. A rendszerváltás talán megadta Zemplén számára is a kitörési pontokat, a felemelkedés, a fejlődés útját, és ha voltak is nagy törések , akadályok a rendszerváltás óta eltelt időszakokban, talán az elkövetkező évek lehetőséget nyújtanak majd arra , hogy Zemplén ismét az ország egyik kiemelkedően fontos és jelentős megyerésze legyen. Rátérnék néhány mondatban a Harangod vidékének történetére. Sajnos a szakirodalom méltatlanul keveset foglakozott és foglakozik ezzel a tájegységgel,akár a helytörténeti, akár a földrajzi szakirodalomban tallózunk. Amikor készültem erre az előadásra, hogy ismereteimet bővítsem a világhálót hívtam segítségül. Sajnos a keresőben alig találtam kifejezetten a Harangod vidékről szóló, összefoglaló érdekes értékelhető leírásokat. A községek honlapjain is csupán érintőleges utalást találtam a tájegység történetére vonatkozóan. Ennek természetes magyarázata az, hogy a hivatásos kutatók történetírók figyelmét érthető módon jobban felkeltette a híres bortermő vidék a Tokaj – Hegyalja , mely ma már a Világörökség része, a Hegyköz földrajzi változatossága szintén nagyobb figyelmet vívott ki magának, a Bodrogköz és a Taktaköz pedig a néprajzkutatók számára volt érdekesebb terület. Pedig ennek a festőien szép tájnak a Harangod vidékének is megvannak a páratlan adottságai itt Zemplénben ahhoz, hogy minél több helyen, minél több témában olvashassunk és tájékozódhassunk róla a szakirodalomban. A Harangod vidék elnevezéséről : Nagy általánosságban jellemző, hogy a települések, a tájegységek nevét a néphagyomány többféle, de legalább kétféle módon eredezteti. Van egy misztikusabb ,a képzelet vagy az ősi szájhagyomány alapján történő, és van egy realistább , úgymond tudományosabb elnevezés. Érdekes módon a nép szereti fenntartani a misztikusabb, a meseszerűbb, talán a képzelet, és a hiedelmek alapján létrejött helynév meghatározásokat, és a tudományosabbnak tűnőt háttérbe szorítja. A Harangod vidék néveredete esetében is fennmaradt két változat, bár nehéz eldönteni, hogy melyik a tudományosabb , és melyik a misztikusabb. Szirmay Antal Zemplén megye történetírója több mint kétszáz évvel ezelőtt írt „ Történeti jegyzetek Zemplén vármegyéről „ című munkájában azt írja , hogy e vidék hajdútelepei a XVII. század derekán halmokra, magaslatokra harangtornyokat építettek, és a közeledő ellenség hírét harangkongatással jelezték a szerencsi várvédőkkel, hogy készüljenek a Rákóczi javak megvédésére. Innen lett a harangok helye, azaz a Harangod vidék elnevezés.